Tenzin Djatco, a XIV Dalai láma szerint:
A tibeti nyelvben az “áldás” szó átváltozást jelent valamilyen fenség, magasztosság vagy erő segítségével. Egyszerűen szólva az áldás olyan élménynek, tapasztalatnak az eredménye, amely jobbá teszi az elmét, szellemi emelkedést idéz elő.
Az Áldás törvénye:
A világba küldött áldás a gondolatenergia legtisztább és legfinomabb formája, és az univerzum leghatalmasabb erejét, az isteni szeretetet mozgósítja. Megáldani annyit jelent, hogy egy személy vagy egy helyzet számára Isten kegyelmét kérni. Amit tiszta szívemből megáldok, az abban a pillanatban áldott lesz és az áldás hatalma azonnal megkezdi áldásos tevékenységét. Amit tiszta szívemből megáldok, az áldásként száll vissza rám. Hagyhatom, hogy az áldás csak úgy megtörténjen, de el is képzelhetem, amint fény vagy sugár formájában alászáll.
HÁZI ÁLDÁS
Hol hit, ott szeretet;
Hol szeretet, ott béke;
Hol béke, ott áldás;
Hol áldás, ott Isten;
Hol Isten, ott szükség nincsen.
Szent Patrik kódexbeli áldás:
Az Úr legyen előtted,
hogy a jó utat mutassa neked.
Az Úr legyen melletted,
hogy téged karjába zárjon és megvédjen.
Az Úr legyen mögötted,
hogy megvédjen a Gonosz cselvetésétől.
Az Úr legyen alattad,
hogy felfogjon, ha leesel.
Az Úr legyen tebenned,
hogy megvigasztaljon, ha szomorú vagy.
Az Úr legyen körülötted,
hogy megvédjen, ha mások rád rontanak
Az Úr legyen fölötted,
hogy megáldjon téged.
Így áldjon meg téged a jóságos Isten,
ma, holnap és minden időben.
Áldás:
Legyen előtted jól kitaposott út,
Hátad mögül fújjon mindig a szél,
A nap melegen süsse arcodat,
Az eső puhán essen földjeidre,
S míg újra találkozunk,
Hordozzon tenyerén az Isten!
Régi ír áldás:
Legyen időd a munkára – ez a siker ára.
Legyen időd a játékra – ez az örök ifjúság titka.
Legyen időd a nevetésre – ez a Lélek muzsikája.
Legyen időd a gondolkodásra – ez az erő forrása.
Legyen időd az olvasásra – ez a bölcsesség alapja.
Legyen időd, hogy kedves légy – ez a boldogsághoz vezető út.
Legyen időd az álmodozásra – kocsidat majd egy csillaghoz vezeti.
Legyen időd, hogy körülnézz – túl rövid a nap ahhoz, hogy önző légy.
Legyen időd, hogy szeress és Téged is szeressenek – ez isteni kiváltság.
Ősi ír áldás:
“Ezeket kérem számodra:
Nem azt, hogy soha ne érjen szenvedés,
sem azt, hogy elkerüljenek a feladatok.
Még azt sem kérem, hogy utadat rózsák szegjék,
és hogy könny soha ne csurogjon végig arcodon,
vagy hogy soha ne tapasztald meg, mi a fájdalom.
Mindezt nem kívánom neked.
Ha így lenne, a könnyek nem tudnának
új felismeréshez vezetni,
a fájdalom nem ötvözne nemesre.
Mély békességet kívánok neked,
mint a hullámverés ritmusos zenéje.
A szélzúgás mély békességét kívánom neked,
ahogy aláfesti a csendet.
A dombhajlatok felett eláradó békességgel köszöntelek.
Az éjszaka ragyogó csillagainak békéje vegyen körül!”
Assisi Szent Ferenc: Áldás, békesség
Uram, tégy engem békéd eszközévé.
Hadd vigyem a szeretetet,
ahol a gyűlölet uralkodik,
a megbocsátást oda,
ahol a vétek él.
Hogy egyességre hozzam azokat,
akik széthúzásban élnek,
s az igazságot vigyem oda,
ahol a tévely az úr.
Hadd vigyem a hitet,
hogy szétoszlassam a sötétséget,
s az örömöt vigyem oda,
ahol szenvedés az élet.
Ősi Ír áldás:
Áldott legyen a Fény, mely rád világít és mely benned van,
Az áldott napfény sugározzon be téged
És melegítse fel szívedet, míg úgy nem lobog mint kandallók tüze,
Így minden idegen melegedni jöhet hozzád és minden barátod is,
Sugározzék szemedből a fény, mint ablakba állított
Gyertya fénye, mely a viharban vándorlókat hívogatja.
Áldott legyen a rád hulló lágy eső.
Hulljanak lelkedre a cseppek és csalogassák
A virágokat, hogy illatukkal megteljék a levegő,
De áldott legyen a nagy vihar és rázza meg lelkedet,
Hogy fényesre és tisztára mossa és sok kis tavacskát
Hagyjon hátra, amiben megcsillan az ég kékje
És időnként egy csillag is.
Legyen áldott a föld, az egész földkerekség,
Hogy mindenütt kedvesen fogadjon
Bármerre is vezessen utad.
Legyen puha a föld mikor terhétől fáradtan lepihensz
És legyen könnyű, amikor majd kinn fekszel alatta.
Olyan könnyen terüljön el fölötted,
Hogy lelked kiröppenhessen felfelé
És elérje útja végén
Az Istent!
Assisi Szent Ferenc: Uram, adj türelmet
Uram, adj türelmet,
Hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.
Uram, tégy engem békéd eszközévé,
Hogy szeressek ott, ahol gyűlölnek,
Hogy megbocsássak ott, ahol megbántanak,
Hogy összekössek, ahol széthúzás van,
Hogy reménységet keltsek, ahol kétségbeesés kínoz,
Hogy fényt gyújtsak, ahol sötétség uralkodik,
Hogy örömet hozzak oda, ahol gond tanyázik.
Ó Uram, segíts meg, hogy törekedjem,
Nem arra, hogy megvigasztaljanak,
Hanem, hogy én megvigasztaljak,
Nem arra, hogy szeressenek,
Hanem arra, hogy szeressek.
Mert aki így ad, az kapni fog,
Aki elveszíti magát, az talál,
Aki megbocsát, annak megbocsátanak,
Aki meghal, az fölébred az örök életre.
Egy meghallgatott ima:
Erőt kértem az Úrtól,
S Ő nehézségeket adott,
Melyben megedződtem.
Bölcsességért imádkoztam,
És problémákat adott,
Melyeket megtanultam megoldani.
Előmenetelt óhajtottam,
Gondolkodó agyat és testi erőt kaptam,
Hogy dolgozzam.
Kértem bátorságot,
És Isten veszélyeket adott,
Melyeket legyőztem.
Áhítottam, hogy szeretni tudjak,
És kaptam az Úrtól bajba jutott embereket,
Akiken segítsek.
Kegyes jóindulata helyett
Alkalmakat kaptam a jóra.
Semmit nem kaptam, amit kértem,
És mindent megkaptam,
Amire szükségem volt.
Imádságom meghallgatásra talált.
Kívánok Neked elegendőt!
“Kívánok Neked elegendő szeretetet a Szívedbe
és elegendő közösséget Lelkeddel.
Kívánok Neked elég fényt, hogy megvilágosítsa leckéidet,
és elég sötétséget, hogy elvezessen bölcsességedhez.
Kívánok Neked elegendő adást, hogy megnyissa szívedet,
és elegendő ajándékot, hogy hazavezessen Téged.
Kívánok Neked elegendő vagyont, hogy gazdagítsa bankszámládat,
és elegendő szolgálatot, hogy gazdagítsa életedet.
Kívánok Neked elég tevékenységet, hogy élesítse elmédet és erősítse testedet,
és elegendő pihenést, hogy békét hozzon Neked.
Kívánok Neked elegendő napfényt,
hogy melengesse arcodat és megtisztítsa szívedet.
Kívánok Neked elég szellőt,
hogy felemelje hajad és álmaid.
Kívánok Neked elegendő barátságot, hogy emlékeztessen rá, nem vagy egyedül,
és elegendő magányt, hogy emlékeztessen középpontodra.
Kívánok Neked elég esőt,
hogy táplálja kertedet, és megtisztítsa lelkedet.
Kívánok Neked elegendő vihart, hogy elsöpörje a régit.
és helyet készítsen az újnak.
Kívánok Neked elegendő ködöt, hogy elhozzon Téged az Itt és Mostba,
és emlékeztessen Téged saját varázslatos voltodra.
Kívánok Neked elegendő sarat, hogy táplálja növényeidet,
és hogy biztosan tartsa a földön talpadat.
Kívánok Neked elegendő felhőt az égen, hogy arra buzdítsanak, láss mögéjük!
Kívánok Neked elég madarat, hogy röptük gyönyörködtesse szemedet,
és elegendő madárdalt, hogy szerenád legyen fülednek.
Kívánok Neked elég puszit és ölelést, gyermekeket és állatokat,
hogy elhozzák Neked a mindennapok örömét.
Kívánok Neked elegendő földet, hogy biztosan tartsa fáid és szándékaid gyökereit.
Kívánok Neked elegendő csillagfényt, hogy táplálja képzeleted,
és elegendő holdfényt, hogy simogassa Lelked.
Kívánok Neked mindenből elegendőt.”
/Jen Willis, lelkésznő nyomán/
Régi magyar áldás:
Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.
Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet,
Hogy lehess meleget adó forrás
A szeretetedre szomjasoknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.
Legyen áldott gyógyír szavad,
Minden hozzád fordulónak
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.
Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.
Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen aki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged.
Őrizzen hát ez az áldás
fájdalomban, szenvedésben.
Örömödben, bánatodban,
bűnök közti kísértésben.
Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg Önmagadnak,
és a Téged szeretőknek.
